A fertőszéplaki Templom dombon egymással átellenben állnak az egyházi és a világi hatalom jelképei. A Mindenszentek-templom és a széplaki uradalmi kastély. Kitüntetett hely ez, amit már a kelták és a rómaiak is tudtak. A honfoglalás után, a magyarság uralmának megszilárdulását követően, a terület elöljárói is felfedezték.
A széplaki kastélynak az évszázadok során sok tulajdonosa volt. E hosszú sorból a Széchényi és Esterházy család magasan kiemelkedik. Ők a széplaki uradalmon túl, a térség sorsát is markánsan befolyásolták évszázadokon át.
A Széchényiekhez kötődik a kastély fénykora, amikor az épület a legnagyobb és legszebb formáját mutatta. Kapuja felett a felírat: „Deus me regit, nihil mihi deerit”. Ez a mondat a Zsoltárok könyvének 22.1. részére utal: „Dominus regit me, nihil mihi deerit” (Az Úr vezet engem, nekem nem hiányzik semmi [más]). Ennek a leggyakoribb átirata „Az Úr az én pásztorom nem szűkölködöm.”
A birtok csak jelzálog-jogon volt a Széchényi családé. Állapota az 1771-es visszaváltásakor már meglehetősen leromlott. Az Esterházyak ezért a következő évtizedekben a négy szárnyból álló rezidencia nyugati és déli szárnyait lebontatták, ma is meglévő kerítést képező falszakaszokat megtartva. A keleti és az északi szárnyakat magtárrá alakíttatták át. A keleti szárny déli felének emelete is igen leromlott állapotban volt, ezt a részt újra kellett falazni. A rezidencia ablakainak kőkereteit és azok vasrácsait felhasználták a magtárablakok kialakításához. Az épület az átalakítás során elvesztette eredeti stílusjegyeit.
De lehet-e szebb és szimbolikusabb egy átalakulás? Vélhetően az Esterházy családnak csak egy gazdasági épületre volt szüksége és nem foglalkoztatta őket a gondolat, hogy mit jelent a mag. Az életet. A kezdetet.
Az újkori magyar történelem két kiemelkedő alakjának – Széchényi Ferenc és fia Széchenyi István –, életművének az alapjai innen erednek. Ezekből a lelki és szellemi magvakból táplálkozott a magyar reformkor, hazánk megújulása. A mély istenhit, a töretlen hazaszeretet, a felvilágosult politikai nézetek, a tenni akarás a nemzetért. Széchényi Ferenc ebben a kastélyban született. Élete, példája, nevelése nélkül nem vált volna azzá Széchenyi István sem, akit a történelem jegyez.
A fertőszéplaki magvak Nagycenken értek be. Ennek egyik legszebb kifejező példája a Körösi Csoma Sándor sírján lévő Széchenyi idézet:
„Egy szegény árva magyar, pénz és taps nélkül, de elszánt kitartó hazafiaságtól lelkesítve – Körösi Csoma Sándor – bölcsőjét  kereste a magyarnak, és végre összeroskadt fáradalmai alatt. Távol a hazájától alussza örök álmát, de él minden jobb magyarnak lelkében. Nem maga helyzet, nem kincs a nemzetek védőre, hanem törhetetlen honszeretet, zarándoki önmegtagadás és vas akarat. Vegyetek példát hazánk nagyjai és gazdagjai, egy árva fiún, és legyetek hű magyarok tettel és nem puszta szóval, áldozati készséggel és nem olcsó fitogtatással!”