Széchenyi István Emlékmúzeum
A Széchenyi család cenki rezidenciája, Magyarország nemzeti emlékhelyeként, a Magyarország fejlődéséért munkálkodó család és Széchenyi István életének és munkásságának állít méltó emléket.
A Nagycenken található mai kastély középső főépülete az „Öregkastély” ill. a díszes francia kert Széchényi Antal generális és felesége, Barkóczy Zsuzsanna idején épült barokk stílusban, az 1750-es években. Ebből az időszakból a homlokzaton látható címer, a sala terrana és az emeletre vezető barokk lépcső, valamint az főépület keleti részén, a 2016-ban helyreállított rokokó kápolna maradt meg.
Széchényi Antal özvegyének halála után Széchényi Ferenc vette át birtokközpontot és klasszicista stílusban építtette át, valamint létrehozta a kastély körül az angolparkot. Itt tárolta azt az értékes könyv, kézirat, ásványgyűjteményt, és az érem és térképgyűjtemény egy részét, amelyet 1802-ben felajánlott a mai Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár javára. 1820-ban Széchenyi Istvánra szállt a kastély, aki központi épületére derékszögben kapcsolódó oldalsó szárnyakkal (a keleti Lovarda és nyugati Széchenyi-szárny) bővítette az épületegyüttest.
Idősebb fia, Széchenyi Béla idején teljesedett ki az angolpark, közép- és kelet-ázsiai expedícióiról hozott számos növényritkasággal. A kastélyegyüttesben a II. világháború bombázása nem tett nagy kárt, de kommunizmus annál inkább, a gazdátlan épület kis híján az enyészeté lett, berendezését széthordták. A kastély szomorú sorsára az 1950-es évek végén figyeltek fel, és ekkor született az a döntés, hogy a Legnagyobb Magyar egykori otthonát meg kell óvni. Így elsőnek tető került az átázott falakra az 1960-as évek elejére. Ezt követték a belső felújítási munkálatok, és az épület további funkciójának meghatározása. Környei Attila kezdeményezésére Széchenyi István egykori otthonába a Legnagyobb Magyarnak emléket állító kiállítás került. A munkálatok befejezése után 1973. szeptember 21-én nyílt meg a Széchenyi István Emlékmúzeum, az épületegyüttes középső részében, mint a Soproni Liszt Ferenc Múzeum kiállítóhelye. A felújítási munkálatok nem fejeződtek be ezzel a kastélyban. Hamarosan a kastélyegyüttes keleti szárnya, az egykori istállók felújítása fejeződött be, majd 1985-ben a kiállítás területe tovább bővült, amikor Széchenyi-szárny felújításával. A kiállítás 1991-ben Széchenyi István születésének 200. évfordulójára újult meg, ekkor önálló múzeumi státuszt is kapott.
Idősebb fia, Széchenyi Béla idején teljesedett ki az angolpark, közép- és kelet-ázsiai expedícióiról hozott számos növényritkasággal. A kastélyegyüttesben a II. világháború bombázása nem tett nagy kárt, de kommunizmus annál inkább, a gazdátlan épület kis híján az enyészeté lett, berendezését széthordták. A kastély szomorú sorsára az 1950-es évek végén figyeltek fel, és ekkor született az a döntés, hogy a Legnagyobb Magyar egykori otthonát meg kell óvni. Így elsőnek tető került az átázott falakra az 1960-as évek elejére. Ezt követték a belső felújítási munkálatok, és az épület további funkciójának meghatározása. Környei Attila kezdeményezésére Széchenyi István egykori otthonába a Legnagyobb Magyarnak emléket állító kiállítás került. A munkálatok befejezése után 1973. szeptember 21-én nyílt meg a Széchenyi István Emlékmúzeum, az épületegyüttes középső részében, mint a Soproni Liszt Ferenc Múzeum kiállítóhelye. A felújítási munkálatok nem fejeződtek be ezzel a kastélyban. Hamarosan a kastélyegyüttes keleti szárnya, az egykori istállók felújítása fejeződött be, majd 1985-ben a kiállítás területe tovább bővült, amikor Széchenyi-szárny felújításával. A kiállítás 1991-ben Széchenyi István születésének 200. évfordulójára újult meg, ekkor önálló múzeumi státuszt is kapott.
2020 októberétől megkezdődik a kastélyegyüttes ismételt felújítása, így a Széchenyi István Emlékmúzeum kiállításai és a kastélypark nem látogatható. A Széchenyi örökség helyszínekhez tartozó Széchényi Mauzóleum ez idő alatt állandó nyitva tartással várja a látogatókat.
Település:
