A nagycenki temető kimagasló nemzeti emlékhelyünk, a Széchényi Mauzóleummal és a Széchényi szarkofággal a Nemzeti Sírkert része. A mauzóleumban találhatók többek között gr. Széchenyi István földi maradványai, gr. Széchényi Ferenc hamvai és Széchényi Pál kalocsai érsek mumifikálódott teste. Jelenleg a család 48 leszármazottja nyugszik a sírboltban. A temető kapuján belépve, a díszburkolaton Széchenyi István örök érvényű gondolatait olvasva lehet eljutni a sírkert központi épületéhez, a Széchényi Mauzóleumhoz. A mauzóleum és a kripta is magán viseli az építési periódusokat. A Barkóczy Zsuzsanna által építtetett ovális kápolnát és sírboltot, Széchényi Ferenc megbízásából klasszicista stílusban, görög templomok mintájára épült előcsarnokkal és kereszt alaprajzú kriptával bővítették.  Az új temetőrész középpontjában egy hatalmas szarkofág alatt hozták létre az új családi kriptát, ahol a soproni Bencés (Kecske) templomból, a fertőszéplaki és egervári templomok családi kriptáiból helyezték el a Széchényi leszármazottak hamvait, többek között Barkóczy Zsuzsanna ill. II. Széchényi György, az első Széchényi gróf földi maradványait. A szarkofág mögött, a temető hátsó falánál látható az első világháborúban hősi halált halt gr. Széchenyi Alajos síremléke, Kisfaludy Stróbl Zsigmond alkotása, amely szintén védettség alatt áll. A temetőkertben jelenleg a család több mint 100 tagja talált nyughelyet.  A temető számos, gazdagon díszített sírhelye között felfedezhetőek a Széchenyi nemzetséghez szorosan kapcsolódó, egykori "alkalmazottak" sírhelyei is. Itt található Lunkányi Jánosnak, Széchenyi István nevelőjének és birtokai jószágigazgatójának végső nyughelye ill. és Tolnay Antal nagycenki plébánosnak a sírja, aki a nagycenki Szent István Plébániatemplom építésében és a titkosrendőrségi tiltás ellenére, Széchenyi István méltó eltemetésben játszott meghatározó szerepet. A Széchényi-mauzóleum állandó nyitva tartással látogatható, a vezetések fél óránként indulnak.